Az elmúlt pár hónapban történt, saját élményeimből szeretnék megosztani három olyat, melyben szellemi tevékenységet vélek, s egy olyat, melynek szellemi jellegű (telepatikus) jelenséget tulajdonítok.

Bár mind a három esetben gyanítható a szellemi tevékenység, mégis kezdeném azzal, melynél a legkevésbé bizonyítható ez, s befejezem azzal, melynél a legnyilvánvalóbban. Előre is bocsánat, ha kissé alaposan körülírnám az adott esetet, csak azért teszem, hogy minden körülményt igyekezzek pontosan és hűen visszaadni.

1. A lakásban, melyben élünk, villanybojler szolgáltatja a meleg vizet, a jelenlegi immár 12 éve. Úgynevezett éjszakai árammal működik, ami azt jelenti, hogy az áramszolgáltató egy kedvezményes díjú tarifát számol el rá, s akkor ad áramot, ha azt a hálózat terheltsége lehetővé teszi, rendszerint éjszaka, de azt természetesen minden nap. Olyan előfordult néha, hogy egy nap alatt valamivel kevesebbet tudott adni a szolgáltató, s előbb elfogyott a meleg vizünk, mint általában, illetve olyan is megesett egy-két alkalommal, hogy a bojler egyáltalán nem adott meleg vizet, mert tönkrement a vízkő miatt a fűtőszál, s azt ekkor cserélni is kellett. Tulajdonképpen ezeket leszámítva más hibajelenséget, rendellenességet nem tapasztaltunk sohasem. Pár hónapja történt, hogy egyik szombati napon egyáltalán nem volt meleg vizünk, illetve csak egy egészen minimális. Ekkor még nem is fogtunk gyanút, gondoltuk a szolgáltató nem adott elég éjszakai áramot. Másnap, vasárnap viszont már tényleg nem volt egyáltalán meleg vizünk, ekkor tudtuk, hogy valójában a bojlerrel lesz a gond, hiszen olyat nyilvánvalóan nem tesz a szolgáltató, hogy két napig egyáltalán ne adjon áramot - mint ahogy nem is tette azt korábban sem. Szóltunk egy ismerős villanyszerelőnek, aki ígérte, hogy hétfőn kijön hozzánk, délután 4 óra körül. Hétfő reggel szintén arra ébredtünk, hogy nincs egy csepp meleg vizünk sem - persze ez már egyáltalán nem volt meglepő, s már kétséget sem hagyott, hogy a bojlerrel lesz valami gond. Annál meglepőbb volt viszont az, hogy délután kettő óra körül észrevettük, hogy kezd langyosodni a csapból folyó vizünk, olyannyira, hogy mire a szerelő megérkezett 4 órára, teljesen tökéletes módon és mennyiségben rendelkeztünk forró vízzel. Kissé kínos volt, hogy éppen mire a szerelő megérkezik, a híre hamva sem volt annak a problémának, mellyel tulajdonképpen kihívtuk, ezen némileg tudott mosolyogni azért ő is, de azért persze ha ott volt, már ránézett a készülékre. Azonban semmi hibáját nem találta, s annyit mondott, hogy talán tényleg az áramszolgáltatónál kell keressük a bűnbakot, noha azt ő is elismerte, ilyen sokáig nem fordulhat elő, hogy ne adjanak áramot. Pár nap múlva fel is kerestem az áramszolgáltatót, tőlük azonban hivatalosan dokumentálva is azt a választ kaptam, hogy az érintett településrészen és időben semminemű hibát nem észleltek a hálózatukban, s a környékünkről hasonló bejelentkezés sem érkezett. A bojler pedig azóta sem csinált még hasonlót sem... Még a villanyszerelőtől annyit kérdeztem pár nap múlva, amikor összefutottunk, hogy létezik-e, hogy egy bojler így elromoljon magától két napra, majd a harmadikon magától megjavuljon? Azt válaszolta, hogy szerinte ilyen nincs, s erre magyarázatot nem tud adni, talán csak azt, hogy a szolgáltató sem biztos, hogy igazat mondott nekem. Ismerem őt annyira, hogy csak az anyagban hisz, így tudom, hogy ő mindezt tovább már nem gondolta, elintézte annyival magában nyilván, hogy 'mert így alakult és kész'. Ahogy fentebb is írtam, ennél az esetnél a legkevésbé bizonyítható a szellem tevékenység, ám valószínűsíthető, hiszen ha végig gondoljuk az összes körülményt, láthatjuk, hogy több ponton is gyanús a történet. A segítő szellemeim szerint (akikkel kommunikálni tudok) valóban egy szellem próbálta meg így a figyelmünket felhívni magára, s az időzítése sem volt véletlen, mire a bojlert megjavult. Noha nem volt kifejezetten ártó szándékú sem, de azért egyértelműen jó szándékúnak és komoly, meggondolt személyiségnek sem lehetett volna nevezni.

2. Éppen a konyhában voltunk, melyből a kamránk nyílik. Téli időszak volt még és a spejzunk polcán narancsokat tároltunk, melyet pár napja vettünk. Egymás mellett voltak pár sorban, körülbelül 10-12 szem, tehát egymásra nem lettek pakolva, s mivel volt még máshol régebbi narancsunk, ezért az a pár nap alatt nem is nyúltunk hozzájuk. A polc mellett közvetlen, a földön egy palack ásvány víz volt. Éppen a konyhában voltunk tehát, reggeliztünk, s hallunk egy nagyobb puffanást a kamra irányából. Benéztünk, s láttuk, hogy egy narancs leesett a polcról és eldöntötte azt az egy szem vizes palackot, ami a polc mellett állt a járólapon. Már akkor egyértelműnek véltem, hogy szellemi tevékenység áll a háttérben, a következők miatt. Úgy gondolom, aligha van olyan, hogy egy polcra rakott narancs, ami a polc szélétől jó pár centiméterre helyezkedik el, pár nap nyugton pihenés után egyszer csak meginduljon mindennemű fizikai hatás nélkül, ráadásul a narancsok között éppen az, ami leesve éppen eldönti az egyetlen ott levő ásványvizes palackot, mivel azzal éppen egy vonalban van. Ráadásul a hagyományos fizikai ráhatások kizártak voltak, ugyanis senki sem volt akkor a kamrában, állat bizonyosan nem volt, és semmi körülmény nem indokolta a narancs hirtelen elindulását. Sőt, visszahelyezve az eredeti helyére, hiába is próbáltam a kezemmel pöccintgetni, az csak egy nagyobb lendületre indult el. A szellemeimet szintén megkérdeztem később minderről, akik azt válaszolták, hogy egy arra járó szellem tevékenysége volt mindez, s szándékosan azt a narancsot lökte le, mellyel a palackot is eldönthette, hiszen így felfigyelhettünk rá, míg ha a palack nem dől el, csak egy narancs esik le, talán éppen akkor észre sem vesszük. A célja tehát pusztán a figyelemfelkeltés volt.

Az előbbi esetben tehát egyértelműbben ki lehetett jelenteni az előzőhöz képest - racionális ésszel gondolkodva is -, hogy szellemi tevékenység történt. A harmadik esetben azonban szinte kétséget kizáróan.

3. A nappalinkban faltól falig tartó padlószőnyegünk van. Ha bútorokat szoktunk áthelyezni, arrébb tolni, vagy porszívózunk, akkor szokott előfordulni, hogy felgyűrődik a szőnyeg, tehát hogy egy vagy két párhuzamos, hosszabb csíkban felpúposodik az, mely eléggé látványos, tehát lehetetlen nem észrevenni. S ezt általában nem is olyan könnyű visszaigazítani. Pár hete egyik nap mindannyian elmentünk otthonról, s egészen biztosak voltunk abban, hogy a nappaliban a szőnyeggel minden rendben volt, s nem is porszívóztunk, nem is mozdítottunk szekrényt azt megelőzően. Amikor hazaértünk, azonnal észrevettük a szobába belépéskor, hogy két hosszanti csíkban is fel van púposodva a szőnyeg. Ekkor még nem gondoltunk semmi érdekesre, bár azt nyilván sejtettük, hogy valami itt nem stimmel. Próbáltuk visszaigazítani, de persze nem sok sikerrel, hiszen ahhoz minimum bútorokat kellett volna emelgetnünk - így gondoltuk, majd másnap megcsináljuk. Másnap reggel persze változatlan kép fogadott bennünket, viszont délelőtt ismét el kellett mennünk mindannyiunknak otthonról. S amikor onnan hazaértünk, nos, akkor lehettünk biztosak abban, hogy itt mélyebb magyarázat húzódik meg a háttérben, ugyanis ekkora teljesen eltűntek a felpúposodások, a szőnyeg ismét teljesen simán feküdt a padlón. Ekkor már egyértelművé vált, hogy e jelenség mögött nem hétköznapi magyarázat rejtőzik. Hiszen aligha véletlen, hogy éppen akkor púposodjon fel és simuljon vissza egy faltól-falig padlószőnyeg, melyen bútorok vannak, amikor senki sincs otthon, s egyáltalán létrejöjjön mindez, fizikai személy érintése nélkül. Hiszen bárki vagy bármi is váltotta ezt ki, annak minimum bútorokat kellett emelgetnie. A szellemeim válasza szerint valóban egy szellemi tevékenység volt mindez, célja ezúttal is a figyelemfelkeltés volt, az, hogy észrevegyük a jelenlétét. Nagy energiával rendelkezett, hiszen nehéz tárgyakat volt képes megmozdítani, ugyanakkor energiáját - szerencsére - nem ártó célokra használta fel, sőt amit okozott, másnap - szó szerint - el is simított. S hogy miért éppen a szőnyeggel csinálta, amit? Valószínűleg ez sem véletlen, talán éppen hátrahagyott életében valamilyen módon kötődött a szőnyegekhez, vagy ezzel szeretett volna valamit - akár képletesen, akár szó szerint - üzenni. Érdemes megemlíteni még azt is, hogy nem véletlen az sem, hogy tevékenységét mindkét esetben akkor végezte, amikor senki sem tartózkodott itthon. Ekkora energia mozgósításához erős koncentrálás szükséges, s ez ennek a szellemnek az esetében csak úgy volt kivitelezhető, hogy ha úgymond egymaga volt, ha senki sem zavarhatta. Ráadásul sok hasonló esetben előfordul, hogy a szellemi jelenségek lényegi részénél nem lehetünk ott, nem láthatjuk azt közvetlenül.

Ez az utóbbi történet rávilágított számunkra arra is, hogy valóban mekkora energiát képes egy szellem bizonyos esetben kifejteni. Ugyanis ha nehéz bútorokat is képes akár elmozdítani, akkor nyilván képzelhetjük, mire lehet képes még.

Utolsó történetem már egy picit más jellegű, de szintén nem a fizikai világhoz köthető.

3+1. Most tízéves kisfiam esetében már születése óta megfigyeltem, hogy mintha lenne közöttünk egy, az átlagnál jobban működő telepatikus csatorna. Legfeljebb, míg nem indultam el a spirituális utamon, ezt nem tudtam még megmagyarázni. Tehát néhány alkalommal megfigyeltem, hogy bizonyos gondolataimat mintha érzékelné. Mivel több ilyen is volt, legutóbbi példát említeném csak, hogy érzékeltessem, mire is gondolok. Néhány éve van itthon zongora, viszont mostanában ritkán ülök le elé, van, hogy csak havonta egyszer. Egy fél évvel ezelőtt is egy ilyen hosszú kihagyás után ültem le elé játszani, amikor senki sem volt otthon. Még aznap este megkérdezte a kisfiam (pedig egy szót sem szóltam neki róla, és korábban sem kérdezte ezt meg), hogy 'apa, mostanában miért nem zongorázol?' Mondtam is neki, hogy hát éppen ma használtam, csak ő nem volt itthon és nem láthatta. Már akkor sejtettem, hogy nem lehet véletlen, hogy több hét után éppen aznap kérdez rá, amikor játszottam is rajta... A napokban egy hasonlóan hosszú, egy-másfél hónapos kihagyás után zongoráztam ismét, szintén, amikor senki sem volt itthon. Még meg is fordult a fejemben, hogy a kisfiam majd biztos megint megérzi és szóvá teszi mindezt. De azért ettől függetlenül mégis igencsak meglepődtem, amikor - ugyan aznap nem, de - másnap reggel csak úgy magától azt mondta nekem: "Apa, te mostanában miért nem zongorázol?" S megint csak azt válaszoltam rá, hogy éppen tegnap játszottam rajta, amikor nem voltál itthon...  Mivel a kisfiam tehát soha nem szokott erre rákérdezni egyébként, én pedig nem szoktam ezt sosem mondani sem neki, sem másnak, de eddig két esetben is eltalálta azt a napot (24 órás intervallumot), amikor ezt a kérdését feltegye, több, mint elgondolkodtató. Tudásom és hitem szerint, közöttünk az átlagosnál erősebben működik a telepatikus csatorna, mely annál aktívabb lehet lélek és lélek között, minél szorosabban kapcsolódnak egymáshoz lelki előzményeikben - ebben az elgondolásban a szellemeim is megerősítettek.

(Saját történeteimből olvashatsz még többek között itt és itt, valamint itt.)

Medek Tamás

spirituális író, segítő

Miben tudok segíteni Neked? (a kérdésre kattintva olvashatsz róla)