Kedves Olvasó! E bejegyzés a 'Spirituális gondolataim - 5. rész' folytatása, melyet ide kattintva érsz el.

E gondolatokat egyébként fényképpel kiegészített formában (folyamatos feltöltés mellett) megtalálod Facebook-os oldalamon is, melyet ide kattintva érsz el. (Ha kedveled az oldalt és ha megosztod az ott található tartalmakat, köszönöm szépen, hiszen így több olyan emberhez eljuthatnak azok, akik nyitottak rá.)

340., Olyan ember örömét és bánatát tudod a leginkább átvenni, aki valamiért fontos a számodra. Aki esetében számít neked az, hogy ő mit gondol rólad.

339., Ha a lelkedet fáradtnak érzed, az attól van, mert döntően olyan emberek vannak körülötted, akik az energiájukkal lehúznak. Ezt fáradtságnak érzed, de valójában nem az, ugyanis a lélek sosem fárad el.

338., A lélek tárol érzéseket a felszínen is, az előző életeidből. Ha olyan emberrel találkozol, akivel valamikor közel álltatok egymáshoz, akkor a lelked megnyugvással telik meg a közelében.

337., A világ teljes arculatához valamennyi benne élő lélek hozzájárul. Mégis, ahogyan te kiveszed mindebből a részed, örökre feljegyzésre kerül a lelkedben, bárki, bármivel is befolyásolná azt.

336., A lelked vágyát fontos követned. Azonban ha arra nincs lehetőséged vagy ha azzal másoknak fájdalmat okoznál, akkor meg kell hajolnod a sorsod vágya előtt, ami elhiheted, sokkal hatalmasabb erő a lelked vágyánál.

335., Honnan ismerheted fel, hogy valaki vagy valami nem a helyes utat járja, s nem szabadna követned? Ha félelmet kelt benned, s ha olyanra próbál rávenni, mellyel másoknak ártanál.

334., Olyan, hogy világvége, valójában nem létezik számodra. A tested ugyan meghal, amikor eljön az ideje, de a lélek, aki valójában vagy, ugyanúgy él tovább. Sőt, még csak akkor él igazán.

333., Sokat megért már a világból és önmagából az, aki a mennyiség helyett a minőségre helyezi a hangsúlyt.

332., Sok esetben nem az a lényeg, hogy mindenképpen észre vegyünk egy odaátról küldött jelet, hanem hogy magunk jöjjünk rá, hogyan is, merre is kellene tovább mennünk. S utólag, amikor leszűrjük a tapasztalatokat, akkor azt bölcsességként elraktározzuk, s később, egy másik vagy hasonló esetben előhívjuk.

331., Minden benned van, de sokszor kell valaki, egy konkrét személy, aki azt segít neked a felszínre hozni.

330., Vannak olyan dolgok, amit mások csodálnak vagy éppen megítélnek benned, te azonban észre sem veszed őket. S azért nem tűnik fel számodra, mert folyamatosan sugárzod ki magadból, és már hozzászoktál, már természetesnek veszed azt.

329., Minden feladat megerősít, még ha azt közben vagy közvetlen utána, nem is éreznéd így.

328., Az életünk oly mértékben finoman hangolt, felsőbb szellemi erők által, hogy azt elképzelni is alig tudnánk. Így most csak arra kell figyeljünk, hogy mit teszünk másokkal és hogy milyen eszmékkel azonosulunk közben.

327., Ne bízz abban, aki rábeszélne, hogy kövesd őt. Aki igazán szeret és tisztel téged, az javaslatot, útmutatást ad számodra és rád bízza, hogy élsz-e vele.

326., Nem lelkiismeretes egy hatalmi pozícióban lévő ember? Ha azt a pozíciót lelkiismeretesen elérni lehetetlen, akkor ebben nincs semmi meglepő.

325., Sokszor érezheted úgy, hogy nem bírod az életed megpróbáltatásait. Azonban a sorsod sosem állít olyan helyzetbe, melyet nem tudnál viselni. Ilyenkor még több hitet kell meríts.

324., Fontos jellemződ, hogy minek a megtételére van szándékod. De még fontosabb, hogy valóban meg tudnád-e tenni, ha lehetőséged is lenne rá.

323., A világ egy üres papír, melyet a benne élő lelkek rajzolnak tele és színeznek ki. Semmi más dolgod nincs tehát, mint a legszebb formákat és színeket használni, ami tőled telik.

322., Az egyik legfelemelőbb érzés, amikor mások háláját érzed. Ezért ne fukarkodj vele te sem.

321., Amikor megbocsájtasz valakinek, valójában megérted és elfogadod, hogy az ítélkezés nem a te dolgod.

320., Aki valamilyen spirituális feladattal érkezett ide, annak a legtöbb esetben nehéz a sorsa. Éppen azért, hogy belefásuljon a fizikai világba s mind jobban tudjon a szellemi felé fordulni.

319., Bármikor kerülhetsz olyan helyzetbe, amit korábban elképzelhetetlennek tartottál volna. S ez a tény egy örök reményforrás.

318., Az egyik legnagyobb különbség a túlvilág és e világ között, hogy itt nem mindig lehetsz azzal, akivel szeretnél, s akivel úgy érzed, a lelked hazatalált.

317., Nincs olyan érme, melynek csak egy oldala lenne és nem létezik olyan sötétség sem, melyben valamennyi fényt ne találhatnál.

316., Ha valamire az életedben feltűnően kedvezőek a lehetőségeid és azzal nem ártanál másoknak, akkor mindenképpen arra kell menj.

315., Ha valaki mogorva és tapintatlan hozzád, mindig gondolkozz el. Lehet, éppen romokban az élete, s a helyében te sem tudnál más lenni és te sem tapintatlanságra vágynál másoktól.

314., Vannak olyan emberek, akik bár hatalmas segítséget jelentettek számodra, mégis hirtelen, látszólagos ok nélkül eltűnnek az életedből. Ez mindig azt jelenti, hogy már segítettek annyit, amennyire valójában szükséged volt.

313., Könnyű spirituálisnak és tudatosnak lenned, ha nem bánt senki és nyugodt az életed. Az igazi kihívás e határokon túl kezdődik.

312., Egy zene, melyhez egy kellemes érzésed kapcsolódik, segít fenntartani benned az élményt, ha azt újra és újra meghallgatod.

311., Amikor úgy érzed, hogy igazán mélyponton vagy, csak olyan ember tud felemelni, aki lelkiekben hozzád hasonlatos. Aki meghallgat, együtt érez veled és megerősítést ad számodra.

310., Ha csak két döntésed lehet, de mind a kettővel fájdalmat okoznál másoknak, akkor mérlegeld, hogy melyikkel okoznál kevesebbet, s azt válaszd. A mérlegelésnél abba is gondolj bele, hogy neked melyik fájna jobban.

309., Ha valaki most tényleg nem lehet a tiéd, csak akkor fogod tudni igazán elfogadni, ha megérted, hogy ami ebben az életedben nem történik meg, arról még nem maradsz le végleg.

308., Minden olyan léleknek, aki szabad akarattal rendelkezik, annak karmája, tehát a tetteiért járó felelőssége is van, éltessen bármilyen testet is a fizikai életében.

307., Ha valamit valóban el kell érj ebben az életben, akkor még ha kisebb mértékben is, de a sorsod támogatni fogja azt. Azonban ha mindig pórul jársz valamivel, de mégis újra és újra lehetőséged nyílik rá, akkor az csak próbatétel számodra, hogy tudj nemet mondani, s elfogadni a sorsod akaratát.

306., Mindennek van két - egy jobb és egy rosszabb - oldala. S ha kellően tudatos tudsz lenni, akkor képes lehetsz magad megválasztani, melyikre figyelsz inkább.

305., Ha valaki csodálatos érzéseket kelt benned, akkor is légy érte hálás, ha ugyanezen érzések olykor kínoznak is. Tudatosságod függvénye ugyanis, hogy mindezt miként éled meg.

304., Az ész és a szív olyan, mint a víz és a tűz. Csak ritkán mutatkoznak egymás mellett.

303., A legnehezebb legyőznünk, a földi elménk azon tévhitét, miszerint csak ez az egy életünk van, és miszerint ami itt nem történik meg, arról végleg lemaradunk.

302., Vannak olyan emberek, akik mellett teljesen feltöltődünk, de nélkülük lassan lemerülünk s alig várjuk, hogy újra a közelükben lehessünk. Ők azok, akik lelkileg a legközelebb állnak hozzánk és mellettük úgy érezzük, hazataláltunk.

301., Sok idegen nyelvű ember között, nagyon felemelő érzés olyannal beszélni, aki az anyanyelveden szólal meg.

300., Nem azzal segítesz valakin, ha adsz neki valamit magadból, hanem ha segítesz előhozni valamit saját magából.

299., Ne a testet tiszteld, hanem a lelket, aki benne lakik vagy benne lakott.

298., Igen, léteznek csodák. De csak addig számítanak annak, amíg meg nem értjük a működését.

297., Az idő nem közvetlenül gyógyít, hanem úgy, hogy megváltoztatja a látásmódodat. Ehhez persze az időn kívül Te is kellesz.

296., Bármilyen problémával is küzdesz, felbecsülhetetlen értékű, ha meg tudod osztani valakivel, aki megért és aki hozzád hasonló gondolkodású - még ha a problémát végül neked is kell megoldanod.

295., Ha segítesz valakinek, aki még csak meg sem köszöni, sose felejtsd, mindenki magát minősíti a tettével. Téged a segítő szándék emel, őt pedig a hálátlanság húz.

294., Az egyik legnagyobb próbatétel, ha felül kell kerekedj egy olyan érzelmeden, mely fölött már-már úgy érzed, nincs hatalmad.

293., A testi életben, egyetlen érzésben lehet megélni az elképzelhető legcsodálatosabb, ugyanakkor az elképzelhető legkínzóbb állapotot is: a szerelemben.

292., A karma egyáltalán nem a megtorlásról szól. Csupán megmutatja, milyen voltál és igyekszik rávezetni arra, hogy milyen legyél. S teszi ezt akkor, amikor a tanulásra a legfogékonyabb a lelked.

291., Mivel a lélek legelemibb vágya, hogy szerethessen és hogy szeretve legyen, ezért ennek a hiánya a világ legkegyetlenebb érzése.

290., Nagyon fontos lenne, hogy merjünk nyíltabban beszélni spirituális élményeinkről és merjük felvállalni azt. Ugyan sokan kinevethetnek érte, de még többen lesznek azok, akiket mélyen meg fog érinteni, s akiknek nagy segítséget nyújtunk azzal, hogy elmeséljük.

289., Sok mindent nem értünk, nem érthetünk most. De hiszem és vallom, hogy bármi is az, ami most hátrányosan érint bennünket, az végső soron egy folyamat része, mely végül csodálatos eredményt szül majd.

288., Amikor annak árán lehetsz boldog, hogy másnak viszont boldogtalanságot okozol, akkor minél inkább meg tudod ezt állni, annál fejlettebb lélek vagy.

287., Semmi sem számít az életben annyira, mint az, hogy az mellett légy, aki mellett lenni szeretnél.

286., Változhatsz, akár sokat is. De az az alapjellemed, mely kialakult, miközben felnőttél, sosem tűnik el.

285., Amilyen mértékben változtatsz a külsődön, olyan mértékben változtál belül is.

284., Sose felejtsd el, hogy nem vagy hibátlan, ahogy mások sem. Még nem tudsz úgy élni, hogy sose bánts meg másokat és úgy sem, hogy te ne bántódj meg mások miatt. Még nem.

283., Egy kiadós és őszinte beszélgetés azzal, akit igazán közel érzel magadhoz - felbecsülhetetlen.

282., Minden fájdalmunk abból a téves érzetünkből fakad, miszerint ez az egy életünk van, s hogy ezen kívül nincs semmi.

281., A gyász egyik fázisa a tagadás. Ilyenkor tör a felszínre lelkünk azon meggyőződése, hogy a szerettünk valójában nem is halt meg, s ha felébredünk ezen életünk álmából, újra együtt leszünk vele.

280., Vannak olyan helyzetek, amikor valaki nem szeretne megbántani, de mégis megtesz valamit, amiről tudja, hogy végül megbántódsz majd. Ez ugyan szellemi szempontból nem helyes cselekedet, mégis sokat nyom a latban, hogy mi volt az eredendő szándéka és hogy mi mindent tesz meg azért, hogy a megbántásodat enyhítse.

279., Noha nem tehetünk különbséget mások és magunk között, mégis vannak olyan helyzetek, amikor két döntésünk lehet, egyikkel másoknak okoznánk fájdalmat, a másikkal magunknak. Ilyenkor ez utóbbi a helyesebb, mert önzetlenségünkről vallunk vele.

278., Kiábrándító tud lenni, ha hibázunk, de ne felejtsük el, ha nem hibázhatnánk, már nem is kellene itt legyünk.

277., A csalódásainknak nem gátaknak kell lenniük a jövőnkre nézve, hanem építőköveknek, mint tanulságok.

276., Az ember legelemibb vágya, hogy közösséghez tartozzon. S az emberek kihasználásának is ez a legelemibb területe.

275., Amikor a természet szemetel, a tekintetünkkel elbújhatunk a színes falevelek szőnyegében. Amikor pedig mi, emberek szemetelünk, legfeljebb a szégyenünkben bújhatunk el.

274., A testi-lelki vágy, más néven a szerelem, egy olyan érzés, mely felett semmilyen hatalmad nem lehet, s melyet nem irányíthatsz.

273., Ezen a szintű fizikai világon még nem élhetsz úgy, hogy senkinek ne okozz fájdalmat, hiszen ehhez mások részéről is nagyobb tudatosság, megértés, megbocsájtás szükséges. Azonban arra oda kell figyelj, hogy a lehető legkevesebbet okozd.

272., Az eszednek parancsolhatsz, a szívednek soha.

271., Nincs annál kínzóbb érzés, amikor el kell fogadd, hogy most nem lehetsz egy olyan lélekkel, aki igazán közel áll hozzád. Most talán olcsó vigasz, azonban tény, hogy odaát viszont mindenképpen találkoznak azok, akik szeretik egymást.

270., A földi színpadon jövünk, megyünk, mindenki a maga karmája és sorsútja szerint, s borzasztó a felismerés, amikor egy olyan lélekkel csak érintőlegesen találkozunk, akivel már régről ismerjük egymást, aki egyébként fontos nekünk, s akinek a közelségével elmondhatatlanul jobban érzenénk magunkat ebben a földi világban.

269., A szellemvilágban minden lélek a hozzá hasonlatos lelkületűekkel kerül egy szintre, míg itt "vegyesen" vagyunk. Aki tehát itt ölelkezni akar boldogságban és szeretetben, de azt beárnyékolja a más lelkületű egyének alkotta világ, az odaát ettől mentesülve élhet.

268., Nincs olyan gonosz lélek, aki örökre gonosz maradna, mint ahogy olyan reggel sincs, amiből egy idő után ne lenne dél és ne lenne este.

267., Két zavarba ejtő kérdés, ami túllépi az emberi gondolkodás határát. 1. Ki teremtette Istent, s őt ki...? 2. Mi van a Világegyetem határán túl, s annak a határán túl...?

266., Fontos, hogy a mai világ dacára is igyekezz becsületes maradni, de az is nagyon fontos, hogy ne engedd, hogy azzal mások visszaéljenek.

265., Mindenkinek annyira vagy fontos, amennyire figyel rád.

264., Az ember, elsősorban nem azért hisz a túlvilágban ősidők óta, hogy az elmúlástól való félelmét enyhítse, hanem mert a lelke mélyén jól tudja, hogy létezik.

263., A világegyetem hatalmassága mindig emlékeztet bennünket, hogy milyen kicsik is vagyunk ahhoz képest, aki megteremtett bennünket. S egyben óva int attól is, hogy bármit is jobban tudjunk nála.

262., Az éjszaka mindig a nappalból születik, de meg sem áll addig, amíg újra nappal nem lesz.

261., Egy olyan folyamatban vagyunk éppen benne, ami egyre több embernek ad lehetőséget, hogy spirituálisan ébredezni kezdjen. Ez egyfajta válasz a szellemvilágtól a materialista világnézetre, melyet az emberek gyártottak maguknak az elmúlt egy-kétszáz évben.

260., Aki elindult a spirituális úton, egyértelműen egy, az átlagosnál fejlettebb lélek. Ugyanis ez alapfeltétele annak, hogy valaki testi életében is képes legyen túllátni a fizikai világon, melyben éppen él.

259., Mindenkinek annyi lehetősége lesz a saját lélekfejlődésére, amennyit maga megkíván. Persze ettől még elemi kötelessége minden léleknek, hogy annak eleget is tegyen, olyan tempóban, ahogyan az tőle telik.

258., Még ha biztosan tudjuk is a túlvilág létezését, akkor is nagyon jól tud esni egy újabb és újabb jelzés, melyet odaátról küldenek nekünk.

257., Semmi baj nincs azzal, hogy kívül is szépnek szeretnél mutatkozni, ha a belső nyugalmadhoz a külső szépség tudatára is szükséged van. De fontos tudnod, hogy a belső tisztaság mégis fontosabb.

256., Az a személyiséged, mely kialakul, mire felnőtté válsz, már érdemben nem változik a későbbiekben - a legtöbb esetben. Nagyobb változást ugyan okozhatnak benned olyan emberek, akik közel kerülnek hozzád, de e változás csak addig fog tartani, amíg az a személy a közeledben van.

255., A lélekfejlődés nem verseny, hanem a magunk üteme szerinti ösztönös előrehaladás. Ne az legyen a fontosabb tehát, hogy minél többet fejlődjünk, hanem az, hogy annyit, amennyi minden jó szándékunk által tőlünk telik.

254., Az, hogy kedves legyél mindenkivel, nem jelenti egyben azt is, hogy engedd, hogy a kedvességeddel visszaéljenek. Mivel nem tehetsz különbséget mások és magad között, ezért ahogy mást nem használhatsz ki, úgy az sem helyes, ha másoknak engeded, hogy téged kihasználjanak.

253., Hogy melyek azok a dolgok, amelyeknek biztos úgy kell megtörténni, ahogy megtörténnek? Azok, amiken nem tudsz változtatni, vagy csak úgy, hogy azzal ártanál valakinek.

252., Van, amikor több energiád megy el valami ellen harcolni, mintha csak elfogadnád és megélnéd.

251., Az érzések azért fordíthatóak le nehezen szavakra, mert az érzések és a szavak, két külön világ sajátjai. A szó a fizikai világhoz tartozik, az érzés pedig a lélek világához.

250., Inkább becsülj meg egy kisebb eredményt, melyet el tudsz érni, mint fuss olyan célokért, melyekhez a lehetőségeid nem adottak.

249., A gyűlölettel rombolsz, a szeretettel építesz. Első sorban saját magadban.

248., Minden, amin keresztül mentél, kellett a sorsutad beteljesítéséhez. Ha azok nem történtek volna meg, történt volna más, ami hasonlót hoz ki belőled.

247., Megértik a fájdalmunkat az eltávozott szeretteink, hiszen az egy természetes folyamat. De mégis nagyon szeretnék, ha minél jobban tudnánk azt, ami számukra már nyilvánvaló. Hogy ők élnek, s hogy az elválásunk mindig csak átmeneti.

246., Népszerű mondás, miszerint ha az út, melyen jársz, csak fájdalmakkal jár, az nem a te utad, s akkor változtatnod kell rajta. Azonban lehet, hogy nem tudsz rajta változtatni vagy csak úgy, hogy azzal ártasz másoknak vagy magadnak. Akkor viszont az mégis a te utad, még akkor is, ha csak fájdalmakkal jár. S ez esetben nem az úton kell változtass, hanem azon, ahogy tekintesz rá.

245., Sokszor a legnagyobb segítség éppen olyan, ami sem pénzbe, sem nagyobb erőfeszítésbe nem kerül.

244., Ha valakinek segítenél, de az visszautasít, az már nem a te felelősséged. Csak annak tudsz segíteni, aki igényli s aki azt el is fogadja. Erőszakkal nem érdemes, hiszen ha csak úgy tudnál segíteni, akkor az nem a te utad.

243., Az olyan lelkek közül, akik hiszik vagy tudják a túlvilágot, sokkal kevesebb esetben fordul elő, hogy a testi haláluk után visszautasítsák a szellemvilágba való visszatérést és itt rekedjenek a két világ között, hosszabb-rövidebb időre, hiszen így tudatosabbak abban a helyzetben is.

242., Egy halál közeli élményben jellemzően csak olyan ismerőseikkel találkoznak az átélők, akik már korábban eltávoztak. Már önmagában ez is kizárja azt, hogy mindez csupán képzelet lenne.

241., Annak, hogy pontosan sosem ismerhetjük a jövőt, az az egyik legszebb előnye, hogy a remény sosem tud elveszni bennünk teljesen.

Medek Tamás

spirituális író

A Spirituális gondolataim sorozat, következő, 7. részét, ide kattintva olvashatod!

Az írásaim tartalmát az eddig, más forrásokból megszerzett ismereteim, a saját tapasztalataim, valamint a segítő szellemeim közlései alapján állítom össze. Nem célom senki világnézetén feltétlen változtatni. A saját átélt élményeimnek köszönhetően számomra nem kérdés a túlvilág létezése, de teljesen érthető, ha ez csupán szubjektív tapasztalatnak minősül, s csak azoknak igazán hihető, akik maguk is éltek át hasonlót. Célom, hogy olyan embereket segítsek a hitük erősítésében, akik már hozzám hasonlóan elindultak a szellemi világ elfogadása felé vezető úton. Nem szeretném továbbá, feltétlen tényként sem beállítani az írásaimban foglaltakat. Ezeket az információkat szellemi közlések útján kapom, melyek ugyan szinkronban vannak a saját tapasztalataimmal és mások közléseivel, de nyilvánvaló, hogy igazán teljes és valós képet akkor kaphatunk majd a szellemi világról, ha nekünk is eljön az időnk. Kérlek, az írásaim befogadásakor mindezt vedd figyelembe.